Üres fejjel még lehet élni, de üres gyomorral nem.

„A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátosságait.”  (Márai Sándor)

"...Már a 94-es kampányban is felbukkant, és azt követően legalább háromszor kampányoltak a 4-es metróval, köztük ’98-ban Latorcai János, a jobboldal főpolgármester-jelöltje. Az 1998-as választások előtt a Horn-kormány kölcsön- és garanciamegállapodást írt alá a fővárossal a metró megépítéséről, melyet az Orbán-kormány az önkormányzati választások után arra hivatkozva felmondott, hogy nem volt rá parlamenti felhatalmazás. Bár a Legfelsőbb Bíróság 2001-es ítélete utólagosan megvédte az állam álláspontját, a metróprojekt megfúrása szimbóluma lett az Orbán-kormány Budapest-ellenességének..." (részlet a HVG Egy elátkozott beruházás ma révbe ér címmel március 28-án megjelent cikkéből)

„Jellemet nem lehet pótolni. Erkölcsöt nem lehet mesterséges átültetéssel eljuttatni egyik embertől a másikhoz.”  (Márai Sándor)

„…Tükörbe sokáig kell nézni, sokszor és sokáig, amíg végre megismeri az ember igazi arcát. A tükör nemcsak sima ezüstlap, nem, a tükör mély is, mint a tengerszemek a hegyekben, s aki nagyon figyelmesen hajol (...) felülete fölé, egyszerre a mélybe lát, s mindig új és új mélységeket lát, s mindig messzebb dereng az arc, mely a tükör fölé hajol, s mindennap lehull egy álarc az arcról…”

                                              (Márai Sándor)

Rekordot dönthet idén a cégtörlések száma az építőiparban

Januárban 426 cég szűnt meg az építőiparban. Ez lényegében megegyezik a tavalyi évkezdettel, azaz növekedés nincs, a magas megszűnési ráta stabilnak tűnik. „Az év hátralevő részében újabb megszűnési hullámra számíthatunk, mert még sok 2012-ben indult felszámolási eljárást fejeznek be a hatóságok, és emellett számos 2013-ban kezdődött kényszertörlés is lezárulhat” – véli Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten igazgatója.

Nem romlott, de nem is javult az építőipari statisztika tavaly januárhoz képest az első hónapban; egy évvel ezelőtt 425, idén 426 cég szűnt meg egyetlen hónap alatt. A törölt cégek száma az idei évben mégis újabb rekordot dönthet: „2011–12-ben átmeneti csökkenést tapasztalhattunk az építőipari cégfluktuációban, 2013-ban azonban lendületesen növekedett a törlések száma az ágazatban, és az emelkedés idén is folytatódhat” – állítja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.

„A lábadozó építőipar továbbra is súlyos keresleti és likviditási problémával küszködik. A lakásépítések és az ingatlanpiac fellendülése még várat magára, pedig igazi áttörést csak ez jelenthetne az ágazatban. A finanszírozási és keresleti problémák csak részben és átmenetileg orvosolhatóak olyan állami szerepvállalással, mint a növekedési hitelprogram vagy az új panelprogram. Hosszú távon azonban feltétlenül szükség lenne a piaci bizalom és kereslet helyreállítására, ezekkel ugyanis nagyon rosszul áll a szektor” – mondja Tóth Tamás.

A 2011-ben ismét elmélyülő gazdasági válság és a gazdasági visszaesés hatására 2012-ben jelentős felszámolási hullám söpört végig az ágazaton, ami az eljárások átfutási ideje miatt tavaly év közepe óta érzékelhető a törlések alakulásában. Ez a hatás az Opten szerint 2014 első felében még biztosan érzékelhető marad a cégstatisztikában, s mindez a kényszertörlések magas számával párosul.

A kényszertörlés intézménye 2012 márciusa óta áll a cégbíróságok rendelkezésére annak érdekében, hogy megtisztítsák a piacot azoktól a magukra hagyott cégektől, amelyekben a tulajdonosok már adminisztratív kötelességeiknek sem tesznek eleget. „A cégbíróságok mind nagyobb számban élnek ezzel az eszközzel: 2013-ban már csaknem 2600 ilyen eljárást indítottak lényegében halott építőipari vállalkozásokkal szemben, aminek az eredménye 2014-ben már biztosan érezhető lesz a törlések számában is” – véli az Opten igazgatója.

Januárban 343 új építőipari vállalkozás alakult, ami több ugyan, mint a 2012–13-ban megszokott havi 200-300 vállalkozás, de még mindig bőven elmarad a megszűnések számától. „A jelenség nem feltétlenül kedvezőtlen, hiszen az építőipar volt az az ágazat, amelyikben korábban még akkor is sokkal több cég alakult, mint amennyi megszűnt, amikor ezt semmilyen gazdasági számítás nem indokolta” – mondja Tóth Tamás, aki szerint a magas cégfluktuációs index (CFI) fennmaradhat az ágazatban, de a motorja már nem a cégalapítás, hanem a megszűnés lesz. (A CFI az adott időszakban újonnan alapított és megszűnt cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez.)

Bár Magyarországon a vendéglátás után az építőiparban a legnagyobb a cégfluktuáció, vannak azért olyan, magyar magánszemélyek közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló cégek, amelyek több mint húsz éve rendben működnek az ágazatban.

Az építőipar nehéz helyzetét és a válság második hullámának erejét jól mutatja, hogy amíg a legnagyobb 25 ilyen cég még a válság első hullámát követően, 2010-ben is 170 milliárdos összesített árbevételt ért el, 2011-ben már csak 136 milliárdot, 2012-ben pedig ennél is kevesebbet, 131 milliárd forintot forgalmazott.

Havi négyezer cég szűnhet meg nemsokára

Februárban 3662 cég szűnt meg Magyarországon, ez minden idők második legrosszabb havi adata. A hír igazolni látszik az Opten céginformációs szolgáltató év eleji előrejelzését, amely szerint idén akár 40 ezer céget is törölhet a cégbíróság, hiszen az év első két hónapjában 39 százalékkal több cég szűnt meg, mint a negatív rekordot hozó 2013 ugyanezen időszakában.

Idén a második hónapban 3662 céget törölt a cégbíróság. Ez az eredmény – a rövid hónapot a munkanapokkal korrigálva – megegyezik az eddig mért legnagyobb felszámolást hozó 2013. októberi értékkel. A helyzet komolyságát jelzi, hogy arra is csupán négyszer volt korábban példa, hogy a hónapon belüli megszűnések száma meghaladja a háromezret.

„Az első két hónap fejleményei megerősítik azt a várakozásunkat, hogy 2014-ben akár 40 ezer cég is megszűnhet Magyarországon, a működő cégek száma pedig 580 ezerre csökkenhet” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója. Az igazgató szerint több negatív hatás együttes eredménye látható az adatokban.
 
2012-ben soha nem látott felszámolási hullám söpört végig a gazdaságon: az ekkor indult eljárások mostanában zárulnak le és döntő többségükben az érintett cégek törlésével végződnek. Ezzel párhuzamosan felfutóban van a szigorodó jogszabályok következtében induló önkéntes végelszámolások száma, illetve a tavaly óta gyors ütemben emelkedő kényszertörlések lezárása is. Ennek a hatóságok által kezdeményezett egyszerűsített eljárásnak ugyanis lényegesen kisebb az átfutási ideje, mint a hitelezők által indított felszámolásoké.
 
„A frissen induló kényszertörlések száma havi 2200 és 2500 között stabilizálódni látszik. Ezeknek az eljárásoknak jelentős része azonban felszámolásba fordul, így a megszűnéshez vezető eljárások között a felszámolásnak továbbra is döntő szerep jut – értékel Tóth Tamás. – Az induló kényszertörlési eljárások hosszú távon is magasan fogják tartani a cégtörlések számát, ám ez összességében még mindig kevés a cégstruktúra megtisztításához.”
 
„A kényszertörlések nagy arányban fordulnak át felszámolásba, ennek eredményeként most februárban „csak” 221 cég szűnt meg közvetlenül kényszertörlési eljárás eredményeként” – mutat rá a tendencia okaira az Opten igazgatója. A 2200-2500 induló kényszertörlés ezekben a hónapokban 1200-1500 felszámolással és 700-800 tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolással párosul, ami azt jelenti, hogy a törölt cégek száma egy év múlva stabilan meghaladhatja a havi 4000-et.
 
Mindezt a cégalapítási kedv látványos visszaesése kíséri – hívja fel a figyelmet az Opten igazgatója. Februárban 2772 céget alapítottak Magyarországon, szinte pontosan ugyanannyit, mint egy hónappal korábban. Mindkét érték beleillik a 2012 közepe óta tapasztalható stagnáló trendbe. A megszűnő és az alapított cégek összevetése tehát a működő cégek számának visszaesését vetíti előre. „Összességében a cégek számának csökkenése tisztító jelleggel hat a gazdaságra, de sajnos igazi áttörés még nem született. A közel 600 ezer vállalkozást számláló cégvilág normalizálódása ilyen ütemben évtizedekig is eltarthat. A sűrűn változó jogszabályok miatt persze biztosak lehetünk benne, hogy a tendencia egy-két éven belül többször is változik majd” – mondja Tóth Tamás.
 
A cégalapítások visszaesésének és a törlések magas arányának eredőjeként éves szinten magas, de csökkenő cégfluktuáció várható. Ezt mutatja az Opten Cégfluktuációs Indexének (Opten – CFI) várható alakulása, ami az adott időszakon belül megszűnt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégekéhez.
 

Forrás:

OPTEN (http://www.opten.hu/kozlemenyek/havi-negyezer-ceg-szunhet-meg-nemsokara)

Már Széchenyi is megmondta, hogy "...Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel..." Döntsünk április 6-án!

Április 6-án bizonyítsd be, hogy nincs igaza az áldott emlékű Popper Péternek!